2014. október 4., szombat

11.fejezet-Újra a megszokott élet.

Sziasztok.Rég írtam.Sajnos sok dolgom van és ez a blog mellett még kettő blogot is vezetek.Szóval ez így kicsit nehéz.Na mindegy.Meghoztam a 11 részt.Légyszi komizzatok mert csak így tudom,hogy hogy tetszik nektek a blogom.Köszi és jó olvasást:)

Sophi szemszöge 

  Egy hét telt el.Egész héten nem mentem suliba.Igaz megígértem Luke-nak,hogy menni fogok.De Roy kérte,hogy inkább csak jövőhéten menjek.Rá hallgattam.Egész héten Roy-al voltam.Vasárnap,mikor Luke elment eléggé mérges voltam rá.Mi van ha elmondja a többieknek,hogy semmi bajom,és itthon vagyok egy idegen,ismeretlen sráccal?Szerencsére a héten semelyik osztály társammal sem találkoztam.Roy-al minden nap csináltunk valamit.Hétfőn egész  nap henyéltünk.Kedden és szerdán Ross-nál voltunk.Mikor Ross először meglátta Roy-t,elakarta küldeni.Aztán elmeséltem neki,hogy mi történt,és,hogy Roy jó fej.Aztán kérdezte,hogy mi lett a telefonommal.Erre hirtelen azt találtam ki,hogy véletlen kiesett a kezemből és az útra esett,majd áthajtott rajta egy busz.Láttam rajta,hogy nem hiszi el.De aztán csak legyintett és azt monda,hogy vesz majd nekem egy másikat.Szerdán akkor elmentünk telefont venni.Igaz vagy húszezerszer kellet megállnunk a rajongók miatt.Mi Roy-al csak elmentünk Ross mellet,és olyan pár méterrel arrébb bevártuk őt.Végeztünk,majd a délutánt Ross-nál töltöttük.Beszélgettünk,de inkább csak Roy meg Ross.Ross eléggé vigyáz rám,így jól kifaggatta Roy-t.Én közben az új telefonommal babráltam.Elmentettem Ross és Roy számát.Meg letöltöttem rá pár fontosabb dolgot és kész.Amúgy nem ilyen telefont szerettem volna (IPhone 5c), hanem maradtam volna a Sony-nál,de Ross mindig a legjobbat akarja nekem így azt vett.Csütörtökön kaptam egy levelet anyától.Pénzt küldött plusz 4 oldalas levelet,hogy velük mi a helyzet.Igazából az a rész nem érdekelt mikor apáról írt.Csak az,hogy anyuval mi van.Ő hiányzik a legjobban.Apa nem.Délelőtt elfoglaltuk magunkat,majd délután elmentünk vásárolni.Kaját persze mert nem volt otthon semmi.Pénteken megint otthon gubbasztottunk.Pont azért nem mentünk el sehova,mert most biztos,hogy megtalálnának ha az utcákon járkálnék.És Kate-et ismerve ő minden szögből felismer engem.Tud rólam mindent.Ezért is vagyunk a legjobb barátnők.Mindent tudunk a másikról.Szombaton és vasárnap egyedül voltam.Roy-nak valami dolga volt.Vasárnap egész nap rohadtul izgultam,hogy mi lesz hétfőn.Mit fognak mondani a többiek.Kate,hogy fogad majd.Ash mit mond,tesz.És a többiek is.Luke elmondja,hogy ő tudta,hogy semmi bajom?Féltem,de mikor aludni mentem volna valaki csöngetett.És az a valaki Roy volt.Visszajött.Kérdeztem,hogy hol volt.Nem válaszolt csak átölelt.Elmondtam neki minden bajomat.Azt mondta,hogy nem kell félnem.Ő majd reggel elkísér a suliig.Örültem.Örültem,hogy ott van nekem.Örültem,hogy van egy ember aki segít.Na jó kettő,mert Ross is.Sőt három,mert Ash is.És...Jobb lesz ha nem folytatom.

***Másnap***

Reggel a szokásos ébresztő keltett.Szokásosan elkészítettem a reggelimet.Most újítottam.Nem tejeskávé hanem jegeskávé.Mostanában rászoktam a jegeskávéra,ugyanis Roy csak azt iszik a Fanta mellett.Szokásosan bekapcsoltam a rádiót.És ki is kapcsoltam,mert az unalmas beszélgetés ment.Így reggeli közben azzal szórakoztam,hogy az órát figyelem és a másodpercek kattogására dobolok a lábammal.Elég unalmas volt.Reggeli után felébresztettem a nagy álomszuszékot.Nem akart kikelni az ágyból.Megértem.Valahogy most nekem is rossz volt korán kelni.Felöltöztem,közben készítettem reggelit Roy-nak.Aztán a táskámba beledobáltam a dolgokat ami mára kell a suliba,és elindultunk.Roy-nak elmondtam,hogy hol van a pótkulcs,így majd azzal be tud jönni.Kimentünk a lépcsőházból,ő megfogta a kezem és sétáltunk.Fura volt.Mostanában reggelente sötét van.És az is fura volt,hogy Roy-al megyek suliba.Sajnos gyorsan a sulihoz értünk.A suli előtt megálltunk.
-Délután érted jöjjek?-állt meg velem szemben.
-Nem kell.Hazamegyek egyedül.Bár nem egyedül,mer akkor most Ash-el megyek haza.-válaszoltam.
-Oké.Jó légy.-csókolt meg.-Szia.
-Szia.-köszöntem el.Bementem a suliba.Pár gyerek köszönt nekem a folyosón és olyanokat mondtak,hogy "hol voltál?","ezer éve nem láttalak hol voltál?" és stb.A terem ajtaja be volt csukva.Megálltam előtte és nagy levegőt vettem.Lenyomtam a kilincset és kinyitottam az ajtót.
-Sophiiiiii!-tárta szét a karját Nick.
-Szia Nick.-mosolyogtam.Nem egy lelkes mosoly volt.
-Úristen!Sophi!-futott oda hozzám Kate és megölelt.-Jól vagy?Mi történt?-kérdezte.
-Jól vagyok.-dobtam le a táskám a padom mellé,majd Ash-re néztem.Fölállt,majd szorosan megölelt jó hosszú ideig.
-Máskor sokkal jobban vigyázok rád..-mondta még mindig ölelve.-Annyira hiányoztál.
-Te is.
-És mi volt?Hogy szöktél meg?-kérdezte halkan.
-Majd elmondom.-löktem el magamtól.Mike és Cal is megöleltek.Ők is kérdezgettek párat.Nem válaszoltam.Most mit mondjak?Hogy csak egy rossz félreértés volt az egész?Egy tök helyes srác rabolt el azért,hogy elmondja,hogy kellek neki?Kicsit hülyén hangzik.
  Az órák elején minden tanár kérdezte,hogy hol voltam.azt hazudtam,hogy beteg voltam.Utolsó óra előtt még az ofő is bejött.Mondta,hogy el ne felejtsek igazolást hozni.Na hogy azt honnan szerzek.Majd Ross segít.Az óráknak vége így mindenki ment haza.Hazafelé sétáltunk és most jobban vigyáztak rám.A házunknál megálltam és az hazudtam,hogy fáradt vagyok most egyedül szeretnék lenni.
-Megértjük.Biztos elég szar lehetett neked.-mondta Cal.
-Jah...Öhm.Luke!Beszélhetnénk egy kicsit?-néztem Luke-ra.
-Aha.-jött oda hozzám.
-Ugye még nem mondtad el nekik,hogy mi is történt?
-Még nem.Azt akarom,hogy te mondd el nekik.
-Jól van majd.
-Miért nem jöttél előzőhéten?Megígérted.
-Volt még pár elintézetlen ügyem.
-Ő miatta nem voltál.-biccentett a ház felé.
-Igen.
-Fura egy alak.Szerintem nem kéne megbíznod benne.
-Ő jó fej.És végül is.Ő mentett meg.-amúgy nem így volt,de sebaj.
-Szerintem akkor sem kéne megbíznod benne.
-Szerintem ne te mondd meg,hogy mit csináljak.Na szia.-köszöntem el tőle.-Sziasztok.-intettem a többieknek.Kate azért még idejött és megölelt.Felmentem a lépcsőn,elővettem a kulcsom,kinyitottam az ajtót.Bent ledobtam a cuccom.Roy-t kerestem,de ő sehol.Elővettem a telefonom.Roy-t kezdtem hívni.Negyedik csörgésre felvette.
-Szia.Hol vagy?-szóltam bele.
-Mindjárt ott.-válaszolta.És lerakta a telefont.Csöngettek.Kinyitottam és Roy állt az ajtóban.
-Hol voltál?
-Valahol.
-Kösz,hogy nem válaszolsz.
-Jobb ha nem tudod.
-Jó.-sétáltam el.
-Most mi bajod?-röhögte el magát.
-Á semmi.
-Aj te!-jött utánam.Megfogta a kezem és maga felé fordított.-Majd elmondom.Oké?-bólintottam.Megcsókolt.-Amúgy mi volt a suliban?
-Semmi különös.-vontam meg a vállam.Amúgy úgy nagyjából elhadartam neki,hogy mi történt.Este telefonoztam és valaki rám írt.Ash.Nem tud felhívni.Leírtam neki az új telefonszámom.És már hívott is.Sokat beszéltünk.Egész végig kérte,hogy mondjam el,mi volt.Aztán meguntam ugyan azt a hazugságot elmondtam neki is,amit Luke-nak mondtam.Majd kérdezte,hogy reggel kell-e értem jönni.Mondtam,hogy nem.Majd elköszöntem és a telefont leraktam az asztalra.Kimentem a szobámból és Roy-hoz akarok menni.A szobaajtó becsukva.Valakivel beszél telefonon.Nagyon fura.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése